A 24.hu által ismertetett Facebook-bejegyzésben Gajdos azt írta, hogy Poltot az előző kormány az Alkotmánybíróságra „menekítette ki”. A politikus azt is állította, hogy a korábbi legfőbb ügyész több mint 20 éven át akadályozta korrupciós ügyek feltárását és védte a Fideszhez kötődő szereplőket. Ezek politikai vádak: a bejegyzés nem nevez meg olyan jogerős ítéletet vagy hatósági megállapítást, amely Polt személyes büntetőjogi felelősségét kimondaná, a következő lépést ezért a módosítás pontos menetrendje mutatja meg.

A parlament 139 igen és 6 nem szavazattal fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, a Fidesz–KDNP távolmaradása mellett. A szabályozás visszaállítja az alkotmánybírák 70 éves korhatárát, amelyet a Fidesz-többség 2013-ban törölt el. A nyilvánosságban megjelent részletes jogszabály-ismertetések szerint Polt és három további, 70 év feletti alkotmánybíró megbízatása nem a kihirdetéssel egy időben, hanem a módosítás hatálybalépése után két hónappal szűnik meg, így a „megszűnt a védettsége” kijelentés időben pontatlan.

Polt Péter elszámoltatása nem következik automatikusan a távozásból

Polt Péter alkotmánybírósági mandátumának lezárása önmagában nem minősíti jogellenesnek sem a legfőbb ügyészként végzett munkáját, sem az alkotmánybíróként hozott döntéseit. Egy büntetőeljáráshoz konkrét bűncselekmény gyanúja, bizonyítékok és törvényes hatáskörrel rendelkező nyomozó szerv szükséges. Az alkotmánybírói megbízatással járó mentelmi jog megszűnése legfeljebb egy eljárási akadályt távolíthat el; nem helyettesíti a nyomozást, a vádemelést vagy a bírósági ítéletet, amit a Gajdos által megnevezett új hivatal szerepe tovább árnyal.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapját ugyanez a módosítás teremtette meg. A szervezet feladata a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése lesz, ehhez pedig a tervek szerint nyomozati és ügyészségi jogköröket is kaphat. A Contextus már a törvényhozási folyamat korábbi szakaszában bemutatta, milyen feladatokat szán a kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak, de Polt meghallgatásának konkrét jogalapját és tárgyát Gajdos most sem részletezte.

A Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak bizonyítania is kellene a politikai vádakat

A politikai üzenet két külön folyamatot kapcsol össze: Polt életkor miatti távozását az Alkotmánybíróságról, valamint az előző kormányok közvagyont érintő döntéseinek jövőbeli vizsgálatát. A kapcsolat csak akkor válhat jogilag értékelhetővé, ha a hivatal konkrét ügyletet, döntést vagy mulasztást azonosít, amelyben Poltnak személyes szerepe lehetett. Az sem elegendő, ha egy korábbi nyomozást a közvélemény sikertelennek vagy politikailag elfogultnak tartott: azt kellene igazolni, hogy a volt legfőbb ügyész törvényt sértett, és nem pusztán vitatható szakmai döntést hozott.

Polt korábban az alkotmánybírók függetlenségére hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy a testület tagjai az eljárásaik során hozott döntéseikért és kifejtett véleményükért sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre. Ez a garancia az ítélkezési függetlenséget védi, de nem jelent általános mentességet minden, a tisztségen kívül vagy más korábbi hivatalban végzett cselekményre. A várható vita ezért arról szól majd, hogy Gajdos kijelentése mögött található-e konkrét ügy, vagy az elszámoltatás egyelőre politikai ígéret marad.

„Hamarosan Polt Péternek is számot kell adnia a tetteiről a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal előtt” – írta Gajdos László.

A kijelentés komoly politikai elvárást teremt az új intézménnyel szemben: ha a hivatal előre kijelölt személyek vizsgálatának eszközeként indul, saját függetlensége kerülhet vita tárgyává; ha viszont bizonyítékokra épülő, átlátható eljárásokat folytat, éppen a kormány elszámoltatási programjának hitelességét erősítheti. Polt Péter mandátumának közelgő megszűnése tehát egy közjogi korszak végét jelenti, de bűnösségről kizárólag bíróság dönthet – a következő konkrét fejlemény az lesz, hogy a hivatal felállításáról szóló részletes szabályok adnak-e számára jogszerű és ellenőrizhető vizsgálati keretet.