A nyugati szankciókkal szintén sújtott Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be azt a négy konkrét kérést, aminek teljesülése esetén Oroszország hajlandó befejezni a támadást, írta meg a Reuters.
A nyugati szankciókkal szintén sújtott Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be azt a négy konkrét kérést, aminek teljesülése esetén Oroszország hajlandó befejezni a támadást.
A nyugati szankciókkal szintén sújtott Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be azt a négy konkrét kérést, aminek teljesülése esetén Oroszország hajlandó befejezni a támadást.
Moszkva a következőket kéri:
- Ukrajna ismerje el a Krím félszigetet Oroszország részeként. Ezt a területet Putyinék 2014-ben annektálták, vérontás nélkül vonultak be, majd egy elcsalt népszavazással jelentették ki, hogy a helyiek Oroszországhoz kívánnak csatlakozni. Ukrajna és a világ számos országa nem ismerte el a területszerzést azóta sem.
- Kijev ismerje el a Luhanszki valamint a Donyecki Népköztársaságot, mint önálló állam. Ez szintén komoly területi követelés, nemcsak az egykori szakadár területeket foglalja magában, hanem a két ukrán megye teljes területét. A két ország valójában nem lenne önálló, Moszkva vazallus-államairól van szó, az itt harcoló szakadárok 2014 óta élvezik Moszkva támogatását.
- Ukrajna foglalja alkotmányba, hogy semleges lesz, és hogy nem csatlakozik a NATO-hoz, sem az EU-hoz (sőt, egyik blokkhoz sem). A Volodimir Zelenszkij elnök által beadott uniós csatlakozási kérelemnek nem lett volna politikai realitása, a Reuters pedig már tegnap arról írt, az ukránok számára elfogadható a semleges státusz felvétele. Putyin eddig Ukrajna demilitarizálásról is beszélt, de a követelések között ez konkrétan nem szerepel. Ennek oka a Kreml szerint, hogy Ukrajna katonai leszerelése éppen folyamatban van.
Ukrajna azonnal tegye le a fegyvert, fejezze be a katonai műveleteket.
Oroszországnak nem lesznek további területi követelései
Ez a négy lépés ahhoz szükséges, hogy tűzszünet lépjen életbe, de a béketárgyalások alapját is képezi.
Peszkov azt mondta, hogy Moszkvának nem lesznek további területi követelései. Ukrajna “nácitlanítása” nem került elő, pedig Putyin a támadás egyik céljaként jelölte meg, szerinte ugyanis az ukrán kormányban nácik vannak.
Arról ugyanakkor egyelőre nincs szó, milyen garanciák mellett jöhet létre a megegyezés.
A hétfői napon is folytatódtak a tárgyalások, immáron ez volt a harmadik (az elsőről ebben a cikkünkben, a másodikról pedig ebben a cikkünkben írtunk részletesen).
A Reutersnak az ukrán fél diplomatikusan annyit mondott a tárgyalásokat követőn, hogy apró előrelépés történt, de nem részletezte azokat. A folyamatos tárgyalások ellenére (a mai volt a harmadik forduló a háború kitörése óta) a hétvégén nem sikerült fenntartani az ideiglenesen fegyvernyugvást, hogy több száz ezer civilt evakuáljanak az oroszok által támadott városokból. Sőt, az oroszok menekülő civilekre is lőttek, több ártatlan is életét vesztette.


