A Miskolci Törvényszék tájékoztatása szerint a Miskolci Járásbíróság most ítéletet hozott az ügyben. A két egészségügyi dolgozót halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt egyenként 1 év 6 hónap – két évre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélték, és előzetes mentesítésben részesítették.
Mit mulasztottak el – és mi lett volna a kötelességük
A bíróság megállapítása szerint a vádlottak „foglalkozási szabályok megsértésével nem végezték el a betegfelvételt, így nem történt meg a sértett intézeti keretek közötti kivizsgálása, amellyel a kórfolyamat egyértelműen tisztázható lett volna.” A betegfelvétel elvégzése nemcsak formai kötelezettség lett volna – orvosi szempontból is kulcslépés, amely megmutatta volna, milyen súlyos állapotban van a páciens. Ehelyett szakszerű ellátás nélkül küldték el a férfit, „az életét, testi épségét és egészségét veszélyeztetve, ezzel későbbi halálát okozva.”
A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlottak büntetlen előéletét, a gondatlanság enyhébb formáját, az okozati összefüggés közvetettségét – és azt is, hogy az egészségügyi ellátórendszer a koronavírus-járvány időszakában rendkívüli leterheltség alatt működött. Súlyosító körülmény volt ugyanakkor, hogy alapvető foglalkozási szabályt szegtek meg, és alapvető szakmai mulasztást követtek el a beteg ellátatlanul hagyásával.
Nem egyedi eset – egy rendszer tünetei
A miskolci eset nem áll egyedül. A forráscikk megemlíti, hogy egy idős asszonyt a háziorvosa utalt be a kórházba vérmérgezés gyanúja miatt – a vizsgálat nélkül elküldött nyugdíjas szintén meghalt. Ezek az esetek nem csupán egyéni mulasztások – hanem egy túlterhelt, alulfinanszírozott egészségügyi rendszer tünetei, amelyben a betegfelvételi folyamatok nem mindig érvényesülnek úgy, ahogy kellene.
A felfüggesztett ítélet sokaknál felháborodást váltott ki: egy ember meghalt, és az elkövetők nem töltenek egyetlen napot sem börtönben. A bíróság azonban az enyhítő körülmények súlyát – köztük a járványidőszak rendkívüli körülményeit – elegendőnek ítélte a végrehajtás felfüggesztéséhez. Ez a döntés az igazságérzetet és a jogi logikát ismét szembeállítja egymással.
„Szakszerű ellátás nélkül elküldték a férfit, az életét, testi épségét és egészségét veszélyeztetve, ezzel későbbi halálát okozva” – állapította meg a bíróság, miközben a két elítélt egészségügyi dolgozónak egyetlen napot sem kell börtönben töltenie.
A miskolci eset lezárult – jogi értelemben. Az emberi és erkölcsi kérdések azonban nyitva maradnak: hogyan fordulhat elő, hogy egy sürgősségi osztályon hányó, erős hasfájással érkező beteget hányáscsillapítóval és B6-vitaminnal küldenek haza? Az új egészségügyi miniszter, Hegedűs Zsolt már jelezte, hogy rendet ígér az egészségügyben – az ilyen esetek megakadályozása a betegfelvételi protokollok szigorításától az egészségügyi dolgozók leterheltségének csökkentéséig számos reformot igényel.


