Aten városát III. Amhenotep fáraó alapította. Kiváló állapotban maradtak meg az ókori Egyiptom egyik virágkorából származó emlékek.
Elképesztő jelentőségű régészeti kincs került elő Aten városában
Egyiptomi régészek szenzációs felfedezést tettek: megtalálták az ókori Egyiptom legnagyobb városát, Atent, amely évezredekig bújt meg a Királyok völgyében a homok alatt.
Betsy Bryan, a Johns Hopkins Egyetem régész- és egyiptológus professzora szerint ez a felfedezés csak Tutanhamon fáraó sírkamrájának feltárásához mérhető, írja a The Guardian.
A korábbi egyiptomi régészeti miniszter, a neves egyiptológus, Zahi Hawass jelentette be, hogy csapata a Luxor közelében megtalálta az elveszett aranyvárost.
A város 3000 éves, III. Amenhotep fáraó uralkodása alatt alapították, majd Tutanhamon és Ay fáraó is megtartotta. Aten a legnagyobb kiterjedésű település, amelyet eddig Egyiptomban feltártak. Korábban több külföldi régészcsapat is próbálta megtalálni a várost, de nem jártak sikerrel
– nyilatkozta Hawass.
Az ásatás tavaly szeptemberben kezdődött III. Ramszesz és III. Amenhotep sírja közötti területen. Néhány héten belül, legnagyobb meglepetésükre, a régészek minden irányban vályogtéglákba ütköztek, amelyeken III. Amenhotep pecsétje díszelgett. Egy szinte teljesen ép fallal körbevett, kiváló állapotban lévő települést találtak, ahol még a mindennapi élethez szükséges tárgyak is olyan érintetlen állapotban maradtak meg, mintha csak az előző napon tették volna le az ókori lakók.
Hét hónap alatt teljes városrészek feltárását sikerült elvégezniük: megkülönböztettek közigazgatási és lakóövezeteket, még egy pékséget is találtak épen maradt kemencékkel. A házakból tároló edények, színes agyagedények, ékszerek – elsősorban gyűrűk –, szkarabeuszamulettek kerültek elő szép számban.
Egyiptom fénykorának mindennapjai
Amikor III. Amenhotep, az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója trónra lépett az i. e. 14. században, az Eufrátesztől a mai Szudánig terjedő birodalmat örökölt.
Uralkodása közel négy évtizede alatt Egyiptom egyik fénykorát élte, virágzott a gazdaság, a kereskedelmi kapcsolatok és kultúra. Alattvalói monumentális épületeket alkottak, köztük például a memnoni kolosszusokat, az uralkodó és felesége hatalmas kőszobrát Luxor közelében. A leletek révén tehát bepillantást nyerhetünk a virágkorát élő ókori Egyiptom mindennapjaiba.
A régészek remélik, hogy hamarosan további értékes felfedezéseket tehetnek, ahogyan nemrégiben több sírkamrát is feltártak a sziklákba vájt lépcsőkön keresztül.
A 2011-ben egyiptomi kormányváltáshoz vezető arab tavasz eseményei miatt kialakult bizonytalan politikai helyzet megrendítette az ország egyik legfontosabb gazdasági szektorát, a turizmust. Egyiptom azóta minden eszközzel arra törekszik, hogy visszahódítsa a látogatókat, elsősorban az ókori műemlékeire támaszkodva. Tavaly is több kiváló állapotban lévő szarkofágot találtak, ezeket igyekeznek hatalmas sajtónyilvánosság előtt bemutatni.
Április elején tizennyolc király és négy királynő múmiáját – köztük III. Amenhotep és főfelesége, Tije maradványait – szállították át ünnepélyes felvonulás keretében a kairói Egyiptomi Múzeumból az új Egyiptomi Kultúra Nemzeti Múzeumába.
