A háttérben indította el a Miniszterelnökség azt az átvilágítást, amely a Fidesz-közeli Alapjogokért Központnak kifizetett állami támogatások törvényességét és elszámolását vizsgálja. A döntés különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy a szervezet kilenc év alatt összesen 3,35 milliárd forintnyi állami forrást könyvelhetett el, ám a megállapodások mögötti teljesítések most a hatóságok érdeklődését is felkeltették. Míg a tárca már az iratokat forgatja, az agytröszt vezetése szűkszavúan megjegyezte: feléjük még senki sem kopogtatott – írta a Szeretlek Magyarország.

Az összeg tekintélyes része, mintegy 2,8 milliárd forint nem a megszokott pályázati úton, hanem nem nyilvános, úgynevezett 2000-es kormányhatározatok útján áramlott a szervezethez. A titkos döntések végrehajtását éveken át jótékony homály fedte, a közpénzek útját csupán a közelmúltban sikerült a nyilvánosság számára láthatóvá tenni. A kormányzat most azt ellenőrzi, hogy a papíron megfogalmazott célok és a valóságban felmutatott eredmények fedik-e egymást.

Titkos határozatok és a ködbe vesző kiadványok az Alapjogokért Központ háza táján

A mostani átvilágítás közvetlen előzménye, hogy a Transparency International Magyarország egy elhúzódó pereskedést követően kikérte a nem publikus kormányhatározatok jegyzékét. A nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült, hogy az előző kormány több mint 160 milliárd forint elosztásáról határozott a nyilvánosság kizárásával. Ennek a csomagnak a részeként kapott az Alapjogokért Központ is milliárdos tételt a működésére és különböző feladataira.

A vizsgálat egyik legsúlyosabb fejezete a „Brüsszel a mi szemünkkel” elnevezésű projekthez kapcsolódik. A szervezet erre a célra 2021-ben és 2023-ban is 250-250 millió forintos kifizetést kapott a tárcától. A szerződéses vállalások szerint a megítélt félmilliárd forintért cserébe elemzéseket, cikkeket és folyóiratokat kellett volna megjelentetniük, valamint konferenciákat szervezniük. Az átvilágítás során ugyanakkor arra kerestek választ, hogy ezek a kiadványok hol érhetők el, minthogy a szervezet hivatalos honlapján a felmérések szerint nincs nyomuk a kifizetett munkáknak.

A felmerült kérdésekre reagálva az agytröszt rövid állásfoglalásban tudatta a saját verzióját. Szövegük szerint „a program megvalósult, a költségekkel pedig maradéktalanul elszámoltak”. Hozzátették azt is, hogy a Miniszterelnökség vagy más hivatalos szerv részéről őket egyelőre senki sem kereste meg az ellenőrzés ügyében. A sajtó megkeresésére reagáló Miniszterelnökség ugyanakkor egyértelművé tette: az átvilágítás ténye nem kérdéses, a támogatások kifizetését és felhasználását a hatóságok tételesen ellenőrzik.

Rendszerszintű elszámoltatás és a feljelentések bevált mintázata

A vizsgálat időzítése és jellege nem véletlen: a Tisza-kormány több átvilágítási eljárása is pontosan ezzel a mintázattal indult el az elmúlt hónapokban. A Miniszterelnökség felkérésére elvégzett auditok a korábban kiemelt támogatásban részesített, függetlennek nevezett, de politikai célokat szolgáló szervezetek gazdálkodását célozták meg. Ahogy a megszűnő intézmények és alapítványok átadásánál Schmidt Mária korábban megjegyezte: „2026. szeptember 1-jén a Terror Háza Múzeum eddigi huszonnégy éves történetének egy szakasza lezárul”, rámutatva, hogy „a múzeumot működtető, 1999-ben alapított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány megszűnik.” A korábbi elvárásokat összegző szavaival élve: „A magyarországi diktatúrák történetének bemutatása volt a legfontosabb feladatunk”.

A kormányzati gyakorlat alapján az eljárások lezárása után a megállapított tényeket publikálják, és amennyiben a kifizetett források és a dokumentált teljesítés között érdemi eltérés vagy hiány mutatkozik, megteszik a szükséges jogi lépéseket. A hasonló típusú ellenőrzések jelentős része a közelmúltban nyomozati szakaszba lépett vagy feljelentéssel zárult. Az Alapjogokért Központ milliárdos támogatásainak átvilágításáról szóló hivatalos jelentés a vizsgálat befejeztével, a következő hetekben várható.